Barátok örökre? (1. rész)  

 

1 eseménytelen héttel később.

 

Reggel hatkor csörgött Julie ébresztőórája, hogy biztos felkeljen és ne csak lecsapja, az asztalára teszi. Mikor felült meglátta a párnája mellett fekvő Nooroo-t aki olyan jól aludt mint Julie általánosban a kémia órákon. Szívfájdalommal de kikelt ágyából és lecsapta az ébresztőjét. Az ébresztő ricsajára nem ébredt fel a kis kwami, ellenben arra igen, hogy Julie lecsapta.

Köszöntötték egymást majd Julie bement az előző este kikészített ruháival a fürdőszobába, hogy átöltözzön és emberi külsőt varázsoljon magára.

20 perc elteltével kijött a fürdőből frissen és üdén. Bepakolt a táskájába majd bekapcsolta a gépét. Nooroo érdeklődve figyelte Julie mozdulatait, amit csinál. Minden, vagyis majdnem minden új volt neki. Sokat kérdezett amikre Julie türelmesen és szépen válaszolt. Nem sokat internetezett, csak gyorsan megnézte jött-e üzenete. 6:45-ig beszélgettek illetve Julie megmutatta a rajzait, na nem mintha nem lehetne a szobájában eleget látni, utána el kellett indulniuk ugyanis Julie szokott általában először beérni. Hogy miért? Szereti az üres terem nyugalmát, ott, akkor tud és szeret a legjobban rajzolni. Felvette a csizmáját és a táskáját a hátára dobta majd elindult az ajtó felé, de akkor eszébe jutott. Hátrafordult a kis kwamihoz és szólt neki, hogy bújjon el kicsit hátul a gallérjánál és a hajánál, hogy eltakarja. Így is tett majd végre elindulhattak. Nem kellett sokat mennie, hogy megérezze a friss péksütemények és torták illatát. Gyümölcsöstől kezdve a krémes finomságokig minden amit csak el tud képzelni. Leérve a cukrászdába keresztanyja üdvözölte aki éppen ellenőrizte milyen kívülről a látvány. Az asztalon volt a szokásos napi étele. Aznapra kapott egy sajtos, tojásos, sonkás szendvicset, egy almát és egy csokoládékrémes croissant aminek hiányzott a negyede, valószínűleg Julia „minőség-ellenőrzést” tartott... Annyira megszokta, hogy már nem is zavarja. Adott egy puszit keresztanyja arcára majd kirohant a házból egyenesen a suli felé. Futva 15 perc alatt odaért. Köszönt a portásnak majd felment a terembe. Teljesen üres volt. Kb 30 perc és kezdenek beérni az osztálytársak. Előbújt Nooroo és Julie vállára repült.

Gyorsan eltelt az idő.

Sokan jöttek de Julie egy ember megérkezését várta, legjobb barátnőjét, Tess Francois-t. Háromnegyed 8-ra meg is jött. Vállig érő dús barna hajú és szürke szemű, vékony, napbarnított bőrű lány. Szürke feszes atlétaszerű topp, fekete mellénnyel, szaggatott farmer és barna bokacsizma volt rajta. Megölelték egymást majd leültek előre a harmadik padsorba. Mindenki sugdolózott valamit, egyedül Julie nem tudta mi a téma tárgya.

-Tess, miről sugdolózik mindenki? - Elővett a táskájából egy palack vizet. Kinyitotta és beleivott.

-Tényleg nem tudod? Mindenki erről beszél. Tegnap megjelent egy igazi szörny, mindenki megrémült és nyúlcipőt húztak, de hirtelen megjelent két furcsa kosztümös figura. Mindenki csak Pillangónak és Pávának hívja őket.

 

Julie félrenyelte a kortyot a hír hallatán, majdnem megfulladt de végül sikerült lenyelnie.  

-Gyorsan terjednek a hírek... - Letörölte a szájáról azt a kis vizet ami volt.

 

-Igen... Ezt félretéve, ha nem fulladsz meg akkor lehet lesz szerencséd látni őket ha lesz legközelebb.

-Lehet. És, mit gondolsz Pillangóról?

-A videó láttán...

-Videó?! Milyen videó?! - Vágott a szavába Julie.

-Többen is felvették, több helyen voltak, szóval több videóból egyet kreáltak, kb 10 perces. Első ránézésre kissé ügyetlen, de valamiért mégis megnyerő, ha meg védi Párizst akkor nincs mitől félnünk.

Julie-t meghatották barátnője szavai.  

-Na várj! Tudom, hogy őrült vagy. Ugye nem tervezed felvenni a harcait? Veszélyes.

-Tudom. Mondanám, hogy igen de meghagyom másnak ezt az örömöt. Nekem egy életre elegem van a blogolásból, meguntam.

Megnyugodott, hogy nem akar blogot készíteni, ugyanis tudja, hogyha Tess belevág valamibe addig nem fejezi be amíg a végére nem ér.

Becsengőre megérkezett a tanárnő is. Névsorolvasást tartott, egy valaki kivételével mindenki a teremben volt.

-Hiányzik a kedvenced. - Súgta oda Julie-nak.

-Tudod kinek hiányzik az a nagyképű bunkó! - Suttogta vissza halkan.

Becsapódott az ajtó.

-Elnézést a késésért. - Látszott a fiún, hogy nem sietett.

-Már megint, Elias Paradis. - Nézett szúrósan a fiúra.

-Tanárnő, ha így néz rám, úgy érzem nem szeret.

-Ne játssz az idegeimmel, inkább ülj le és nem késs többet! - Elias hátrament a helyére, kiöltve Julie-re miközben elhaladt mellette.

-Hosszú évnek nézek elébe... - Hajtotta le a fejét a padra.

-Hajrá. - Kuncogott. Vicces volt őket nézni, addig amíg nem keményített be a fiú.

~Szóval ő Julie. Ismerős, mintha már láttam volna... - Gondolta Duusu.

 

Szünetben.

 

Julie nyugodtan a füzetébe rajzolt ruhaterveket. Elias elsétált volna mellette, de nem bírta ki amikor meglátta a rajzait gondolkodás nélkül elvette a füzetet és megnézte közelebbről.

-Hékás! Add vissza...! - Kérte morcosan de félénken, mint egy harapós kiskutya aki behúzza fülét-farkát.

-Vedd el, ha tudod! - A majdnem egy fejjel magasabb Elias kezével magasba tartotta a füzetet.

Sokan nézték őket. Volt aki be is szólt Elias-nak de figyelmen kívül hagyta. Senki nem volt elég bátor, hogy a tettek mezejére lépjen, Tess pedig az udvaron fotózott.

Elias azt hitte úgy mint előző nap, bárhogy próbálkozik nem sikerül elég magasat ugrania, de tévedett, mindkettőjük meglepődésére. Julie akkorát ugrott, hogy egy vonalban volt a füzetével amit gyorsan ki is kapott a fiú kezéből, aki a meglepődés miatt hagyta is. Mindketten nagyot néztek.

Megszólalt a jelező csengő, bejött a tanárnő.

-Hee. Ügyes. Ezúttal te nyertél, de lesz legközelebb. - Ezzel otthagyta a lányt és visszaült a helyére. Általában nem érdekelné, hogy bejött a tanár, de mivel reggel már bezáratta magát a tanár szívébe így inkább nem kockáztatott.

 

 

Iskola után hazafelé.   

-Véééégre! - Nyújtózkodott Tess. -Már azt hittem Mr. Kopasz sosem fejezi be a csacsogást!

-Vigyázhatnál. Még a végén valahogy a fülébe jut és akkor bajba kerülsz nála.

-Köszi, hogy féltesz de amíg nem jön rá addig nincs probléma. Amúgy, hallottam mi történt. El tudom képzelni mennyire idegesítő, de valamikor csak megunja.

-Remélem. Nem tudok jól visszavágni.

-Mert túl ártatlan vagy, egy légynek sem tudnál ártani. Jó dolog, hogy kedves vagy, de szedhetnél magadra egy kis bátorságot. Nem tudlak mindig kihúzni a bajból.

-Igazad van, de nem tudom, hogy. Julie-ként egy nagy szerencsétlenség vagyok.

-Lehetne egy példaképed. Bárki.

-Heh. És mégis szerinted kiről vehetnék példát?

-Hmmm... - Gondolkodott el majd mondta. -Esetleg Pillangó?

-Pillangó?

-Igen. Végül is, annak ellenére, hogy kezdő, és az elején félénknek nézett ki, igazából nagyon bátor és erős!

-Hehe...Végül is. - Fordította el a fejét.

 

Sikolyok hallatszódnak.

 

-Mi történik?! - Kérdezte Tess.

-Nem tudom, de lehet jobb lenne ha menekülnénk. Lehet, hogy egy szörny!

-Viccelsz?! Meg kell néznünk mi az!

-De...

-Rendben, akkor te menj haza, de én mindenképp megnézem. - Megölelte barátnőjét majd a sikolyok irányába futott.

-Julie, meg kell nézned!

-Tudom Nooroo, csak nem akartam, hogy ő is jöjjön.

-Félsz?

-Igen, megvan az esélye, hogy semmi baj nem történt, remélem. - Ő is elkezdett futni.

 

Mindenki menekült amerre lát. Fagyos volt szó szerint a hangulat, ugyanis hó és jég volt szinte mindenhol.

Az új ellenség, Jégszív. Mint egy jégkirálynő, mindene jégből van. Elhagyta a barátja egy másik lányért, utolsó szóként még azt mondta amiért nem sírt, hogy jégből van a szíve. Embereket fagyaszt le, hogy ők is jégszívűek legyenek mint ő, és, hogy előcsalogassa hőseinket.

Páva sehol.

Tess-t keresi aggódva szemeivel. Látszatra megbánta, hogy nem futott inkább haza, próbálta kikerülni a találomra jövő jégvarázslatokat.

Egy jéggel borított kávézó előtt állt. Senki nem volt a kávézóban, mindenki elmenekült. Sikerült elkerülnie Tess-nek a jeget, de a következő támadás majdnem eltalálta, Julie időben reagált és rántotta magával a földre esve. Ugyan egyiküket sem találta el, de vastag jégpáncélba lettek zárva.

Tess meglepődött, azt hitte barátnője hazafutott.

-Köszönöm...!

-Jól vagy? - Kérdezte aggodalmasan Julie.

-Igen, de... Látod. Igazad volt Julie.

 

Jégcsapok kezdet lenőni, egyre közelebb ért hozzájuk.  

-Mit tegyünk?! Pillangó, csak ő tud kiszabadítani minket.

Mindennek tetejébe jégfarkasok is jöttek, üldözve a kinti embereket akik fejvesztve menekültek. A bezárt emberek sem úszták meg, náluk ugyan nem kezdet jégcsapok nőni, de őket is körbevették a farkasok.

-Igazad van, Tess. - Állt fel a földről. -Itt csak Pillangó segíthet.

-Julie? - Nézett értetlenül.

-Sajnálom. -Nézett barátnőjére megbánó szemekkel, de olyan erő is volt benne amit az eltelt évek alatt sosem látott.

 

-Nooroo, szárnyakat ki! - Tette kezeit a melle közepén lévő talizmánra, közben a kis kwami a talizmánba szállt. Lila fény vette körül a lányt, Tess csak félszemmel tudott odanézni. Majd meglátta az előtte álló lányt, aki már nem Julie volt hanem Pillangó.   

Oldal: 7. fejezet: Barátok örökre? (1. rész)
Miraculous LadyPapillon - © 2008 - 2024 - miraculous-ladypapillon.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat