Miraculous LadyPapillon

,,Két múlt, egy jövő."

 

                      Hárman az igazság ellen (3. rész):

 

 Nem tudták mit tegyenek. Egyáltalán súlyos a sérülése, kórházba kellene vinni vagy nem annyira vészes csak úgy tűnik és magához tér? Nem fedhetik fel a kilétét, nem mintha nem lennének kíváncsiak, leginkább Páva, hogy ki rejtőzik a pillangó maszk mögött, de nem így. Macska mint aki kővé dermedt, csak az ölében lévő lányra tudott bámulni. Hirtelen, ő maga sem tudja miért, sötét és nyugtalanító kép ugrott be neki, nem tudta megmondani ki, de sötét és homályos volt, nem látta tisztán, ellenben olyan erős érzéseket váltott ki belőle, hogy úgy érezte összetör a szíve. Az ismeretlen kislány csak sírt és sírt, az arcéval ellentétben a könnyei kristálytisztán lettek láthatóak. Talán egy emlékkép, vagy valami más? Az lehet amit vagy akit már oly' régóta keres, de valamiért nem tud emlékezni, mintha meggátolná valami...

A már sokkszerű állapotból Páva rázta ki.

-Felőlem szobrozhatsz vagy igazából megkövülhetsz, de ő nem miattad, nem itt és nem most fog meghalni! - Óvatosan kariba emelte Pillangót és amilyen gyorsan de mégis óvatosan tudott ment a kórházhoz. A zűrzavar ellenére lelkiismeretesen dolgoztak, nem menekültek el, legalábbis a többség, van aki nyúlcipőt húzott. Amikor Páva belépett, mindenki rájuk nézett, volt aki oda akart menni de látták, hogy nem érne rá a könyörgésüket hallgatni, és, hogy Pillangó nincs rendben, olyan is volt aki hirtelen jobban félt attól, hogy nem tudja őket lefényképezni mint sem Igazságosztótól. Futott ahogy bírt és valakit, bárkit keresett, de mindenki el volt foglalva a sérültekkel, Igazságosztó nem szándékosan de sérüléseket, baleseteket okozott. Még aki látta őket, esetleg Páva megszólította, egyszerűen tovább ment mint aki nem lát semmit. Lassan kezdett szédülni a sok forgástól, nem 1-2 embernek voltak láthatatlanok. Már azt hitte vége, senki nem segít, de akkor hirtelen a semmiből feléjük tartva egy hordággyal megjelent egy 40-es éveiben járó doktornő.

-Mutasd, hol sérült meg?! - Páva szó nélkül letette a hordágyra Pillangót. A doktornő először megvizsgálta a légzését, 2 kielégítő légzés után rátért a sérülésre. Nem erősen, de még mindig vérzett. -Utánam! - Pillangót nem egy műtőbe, kötözőbe de nem is az intenzív osztályra vitte hanem az irodájába. Száz kérdése volt abban a pillanatban, beleértve azt, hogy biztos tudja-e mit csinál, de mivel az ő tudása nulla, még újraéleszteni sem tud, semmit + az a nő volt az egyetlen aki valószínűleg szánt szándékkal jött oda hozzájuk, nem kérdezett csak figyelt. Kitisztította a sebet majd addig tartott ott egy tiszta fehér rongyot amíg el nem állt. Utána kent rá valami rossz szagú zöld kenőcsöt ami Páva szemében úgy nézett ki mint a pürésített zöldborsó. Felsóhajtott egyet majd leült a székébe. -Megnyugodhatsz, jobb mint amilyennek kinéz. Sokkot kapott a hirtelen fájdalomtól, ezért ájult el. Nem 1 hét lesz mire begyógyul de garantálom, hogy nyoma sem lesz. - Páva szívverése kezdett lassulni, addig olyan gyorsan dobogott mint aki a halál szélén táncol. -Nem esett kómába szóval hamarosan felébred, de azt nem tudom mikor, lehet, hogy 10 perc múlva, de az is lehet, hogy órák lesznek. - Páva erre eléggé ideges lett. Pillangó nélkül nem tudja visszaváltoztatni Igazságosztót, viszont nem lenne rossz ha még ma el tudnák intézni. -A kinti hangokból ítélve sietnetek kéne.

-Őszintén, nagyon köszönök mindent. De miért? Mármint, az összes többi ápoló és doktor levegőnek nézett minket és tovább ment.

 -Mert ez a dolgom. Velük ellentétben nem félek attól, hogy az a rózsaszín hiperaktív törpe megtámadna mert segítettem. Másrészt pedig tartozok Pillangónak. Jégszívnek sikerült egy jéggömbbe bezárnia, amikor veletek harcolt véletlen betörte, de akkor meg a farkasai akartak megölni, de nem sikerült, hála neki.

-Értem.

-Azt hiszem nem ártana ha sietnétek. - Kinézett az üvegajtón majd kihúzta a legfelső fiókját és elővett egy kis fiolát. -Ez még a focisták lábszagától is erősebb, ettől még egy hulla felébredne, ha ettől nem ébred fel akkor tévedtem és meghalt.

-HE?!

Kivette a dugót a fiolából és Pillangó orrához tette. Pillangó rögtön miután megérezte a szagot, ösztönszerűen, mondhatni menekülőre fogta azzal, hogy legurult az ágyról, Páva egyből elkapta.

-Hála Istennek, Lady! - Ugyan már így is közel voltak egymáshoz mert Páva karjaiban volt, de még közelebb húzta magához, olyan öröm és könnyedség lett az arcán amin még a doktornő is elmosolyodott.

-Mi... - Nézett kérdően Pillangó. A hátán a fájdalmat tudta miért van de a folytatásról már fogalma sem volt. Nem volt negatív ugyanis abban a hitben volt, hogy akkor meghal, és végül is az élet pozitív oldalát kell(ene) nézni.

-Már bocsi kölyök de ha Istenen múlik akkor már rég nem lennének szárnyai ha érted. - Páva bólintott egyet. -Na akkor! - Állt fel a székéből. -Örültem a találkozásnak, orvosilag viszont nem látásra, ne erőltesse magát egy ideig, ha orvosi segítség kell gyertek, és mehettek legyőzni azt a törpét! - Kitessékelte Pávát anélkül, hogy bármit is mondhatott volna majd becsukta az ajtót előttük.

-Elmagyaráznád... Mi volt ez? - Kérte Pillangó.

-Ha én azt tudnám.

-Ezt megbeszéltük.

-Azt hiszem.

-Öhm... Páva?

-Igen, Lady?

-Lennél szíves letenni?

-Ja, tényleg, bocsi. - Letette a földre majd elindultak az ablak felé, egyszerűbb mint lemenni az ajtóig.

Pillangó kinyitotta az ablakot, feltette a lábát az ablak szélére, ugrani készült amikor meggondolta magát ugrás helyett társához fordult aki érdeklődően nézte és várta mit szeretne.

-Még nem köszöntem meg, hogy megmentettél.

-Ugyan, szóra sem érdemes, természetes, hiszen társak vagyunk és kedvellek is. - Mondta mosolyogva.

-Bolond madár... Most mondom, hogy csak hálám jele lesz! - Mindkettőjük talizmánja pittyegni kezdett. Már csak 3 szárny illetve toll maradt, vagyis nem maradt túl sok idejük. Pillangó tudta, vagy legalábbis sejtette, hogy minek örülne, és azt meg is tudja tenni.

Elpirulva adott az arcára egy csókot majd megfordult és a szárnyai indáit használva elindult keresni Igazságosztót.
Simán lehetett volna azt hinni, hogy felrobbant a boldogságtól, annyira örült, még ha csak hálából is tette. Nagy vigyorral az arcán követte Pillangót és keresték az ellenséget.

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 55
Tegnapi: 48
Heti: 159
Havi: 343
Össz.: 42 959

Látogatottság növelés
Oldal: 13. fejezet: Hárman az igazság ellen (3.rész)
Miraculous LadyPapillon - © 2008 - 2024 - miraculous-ladypapillon.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »