Miraculous LadyPapillon

,,Két múlt, egy jövő."

                                        Átok: Mély sötétség

 

 

Holdfény ragyogta be Párizs sötét városát. Mindenki az igazak (vagy kevésbé igazak) álmát aludta. Vagyis majdnem mindenki...

Maeno Yuiko itatta az egereket könnyeivel. Hosszú fekete hajával felszedte a port a földről, pedig nem is hajolt annyira előre. Barna szemeivel nézte a holdfényt, s minél tovább nézte annál több mindent idézett fel és jöttek kifelé könnyei. Szomorúságának okai pedig nem mások mint az iskolatársai akiket egy időre hátrahagyott Japánban. Visszafogott, hosszú iskolai szoknyában jár, egyenruhája mindig rendezett, frufruja eltakarja kicsi barna szemeit amikből már minden remény eltűnt. Hiszen miért is lett volna már? Megkérdezése nélkül választottak neki egy befolyásos vőlegényt akit egyszer látott életében, akkor megundorodott tőle. Kinézete miatt elkezdték Kayako-nak csúfolni, elkerülni és bántani. Kitűnő eredményei miatt egyfolytában sértegették, hogy biztos azért ilyen jók a jegyei mert folyton otthon ül és a tanul mert nincs egy barátnője sem, ez duplán törte össze a lelkét, ugyanis igaz. Egyetlen barátnője sincs és soha nem is volt. Sokszor próbált már öngyilkos lenni, de vagy nem sikerült vagy nem tudta megtenni. Valami visszatartotta a haláltól, mintha lenne bármi feladata. Mindig is egy báb volt. Amit szülei mondtak neki azt megcsinálta, hajhosszától kezdve az iskolájáig, mindent más döntött el helyette, valószínűleg azt is, hogy megszülessen. Cserediákként megengedték szülei, hogy pár hétre Franciaországba, Párizsba menjen azzal az indokkal, hogy jót fog tenni a franciája fejlesztésében. Mikor megérkezett, hangyányi reménye még volt, hogy talán itt... De nem. Éjszaka leple alatt kiszökött és eldöntötte, megint megpróbálja, de ezúttal sikerül is. Szomorúsága mellett egyre erősebb és erősebben izzó bosszúvágy is társult. Sosem érezett bosszúvágya mélyről egyenesen a felszínre tört. Azt kívánta... azt kívánta bárcsak... bárcsak miután meghal, változzon Kayako-vá és mutassa meg a legszörnyűbb traumát ami megtörtént vagy el tudnak képzelni azoknak akik tönkretették, hogy minden lépésüket amíg el nem jön a haláluk órája kísérje végig amíg végül megőrülnek. De nem csak osztálytársai, hanem szülei is... Őket is meg akarja gyötörni, csak egy kicsit, hogy érezzék fájdalmának egy kis részét, csak egy nagyon pici részét, hogy megértsék őt.

Eiffel-torony tetejéről csodálta a holdfényt. A holdfényt amit utoljára csodálhat meg. Nem volt benne semmi félelem vagy kétség.

Lelépett a torony széléről, egyenesen a mélybe zuhanva. De valami nincs rendben. Földet ért, mégsem halt meg... Vagy mégis?



Reggel az iskolában:

Elias ritka jókedvűen lépett be a terembe. Kérdezgették miért ilyen jó kedvű, de azt is, hogy mikor viszik börtönbe? Erre nagy vigyor ült ki arcán.

 

-Mint kiderült, mégis volt egy tanúm! Szóval még egy darabig nem megyek börtönbe. - tátott szájjal fogták fel. Vagyis mégsem tett semmit. De vajon ki volt az addig ismeretlen szemtanú?  

-Drágám, nem akarsz mondani valamit? - kérdezte felhúzott szemöldökkel Tess. 

-Ami azt illeti... Lehet csináltam valamit... - nézett félre.

-Miért pont te? Mármint szép tett, de szerintem szívesen adtad volna te magad oda neki a ruháját.

-Gondoltam, ha már meglepetést okozott nekem a bálon, viszonozom.

-Egyébként olvastad az újságot?

-Nem. Miért?

-Lehet megvan Pillangó új feladata. A cikk szerint több tinédzser majdnem öngyilkos lett.

-Jesszusom... Ez szörnyű! Viszont mit tudna ebben csinálni? - közelebb hajolt Tess-hez -Tudod, ha nincs gonosz akit le tudok győzni akkor nem tudok mit csinálni.

-Te tudod, de azért furcsa.

-Majd utánanézek.



Szünetben a lány wc-ben:

-Figyelj Nooro, Macska ilyenre is képes? Mármint ölni? Ez a módszer nem vall rá.

-Biztos vagyok benne, hogy nem ő volt. Ha ez véletlen akkor szerencsénk van, de ha nem... akkor ez sokkal erősebb Macskánál, sokkal sötétebb erő.

-Nem hangzik valami jól...



Másnap:

~MEGHALT?! - aznapi újságot olvasva tudta meg, hogy egy 16 éves diáklány meghalt, öngyilkos lett. ~Remélem Pávához is eljutott a hír. - egyedül volt. Tess elkapott valamit ezért egész hétre kiírta az orvos. Nem mintha nem egyedül, vagyis Nooro-val csinálta meg volna de azért mégis csak hiányzott neki egyetlen barátnője. Hirtelen félelmet érzett, úgy érezte valaki figyeli... Nem tévedett. Diszkréten (már amennyire lehet) hátranézett és látta ahogy Elias szinte villámokat szór rá szemeivel. Kivételesen megnyugtatta, azt hitte nem Elias az. Figyelmen kívül hagyva Elias-t, erősen gondolkozott az ügyön. Lehet, hogy csak véletlenek, de ha mégsem, akkor mindenképpen meg kell állítani! Ahhoz viszont nem lenne rossz drága madárkájával találkozna. De hogyan? Nem tudja hova jár, de még az igazi nevét sem. Viszont amikor Pillangó megjelenik, nemsokkal utána ő is... Talán...



Iskola után:

-Nooro, szárnyakat ki! - pillanatok alatt átváltozott majd szárnyai indáit és remek ugrásaival jutott egyik házról, fáról a másikra reménykedve hátha a civil külsejű Páva meglátja. Egy órányi mászkálás után sem jelentkezett, nyilakat lőtt fel, hátha, de ez sem jött be, eközben az emberek nem tudták mi történik, miért lő Pillangó nyilakat a levegőbe mikor nincs veszély, sokakat aggodalommal töltött el. Páva sehol. Gondolta, tesz még egy gyors kört, és ha megint nem találná aznapra feladja. Egy kávézó tetejéről ugrott célirányosan a másik oldalon lévő lakóházra, de ugrásnál erősen elkezdett fújni a szél, port fújt Pillangó szemeibe. Félúton képes volt egyik szemét kinyitni valamennyire. Nem volt minden kristálytiszta, elmosódottan látott mindent, viszont nem több, egy pillanatra közvetlen előtte, felé repült egy fekete alak, nem látta tisztán... de az érzést amit érzett... a halál érzése... mintha a Halál jött volna vele szembe majd tűnt el mintha ott sem lett volna. Ismerős érzés melyet utoljára tíz évvel ezelőtt érzett, amikor majdnem eljött érte. Hirtelen minden ok nélkül megszédült és zuhanni kezdett. Nem kellett sokat félteni az életét, Páva előtűnt a semmiből és kapta el zuhanó szerelmét majd ugrott fel az egyik lámpaoszlopra, hogy ne gyűljenek köréjük az emberek, így is már rég elővették mobiljukat és vagy fényképezőgépüket, hogy képeket csináljanak Párizs hőseiről.

Páva karjaiban lassan kinyitotta szemeit, egyből megmentőjét látta meg. Maga sem tudta miért de feldúlt volt. Nem lehetett igazi az a sötétség, biztos csak képzelte amikor a homokszemek a szemébe kerültek. Páva aggódóan nézte végig szemeivel Pillangót, megsérült vagy bármi, hiszen csak úgy nem ájul el az ember.

-Mi történt? - kérdezte aggódva.

-Nem tudom... De, ha már úgy is itt vagy, beszélnünk kell. - nézett rá komolyan. Nem kellett többet mondania.

-Kívánságod számomra parancs. - semmi perc alatt az Eiffel-torony tetején voltak, az egyetlen hely ahol még ha észreveszik is őket akkor sem tudják kihallgatni őket, ha csak nem helikopterrel közelítik meg őket. -Miért kerestél? Nem mintha nem örülnék, de az arcodat elnézve nem azért mert randizni akarnál.

-Lehet, hogy van egy nagy problémánk, de az is lehet, hogy nincs semmi csak szerencsétlen véletlen. - Páva kérdőn nézett, várta a magyarázatot -Sokan kísérelnek meg öngyilkosságot mostanság, mind tinédzserek. Nem tudni miért. Tegnap pedig öngyilkosság által meghalt egy lány. - nem kellett sokat gondolkoznia, hogy egyből eszébe jusson az első esélyes.

-Macska? Mindig ő tettes, lehet, hogy most is-

-Nem. - vágott Páva szavába. -Ha ez nem csak véletlen akkor biztos nem ő volt, ezt gondoljuk Nooro-val. Én is rátippeltem először, de lássuk be. Nem szokott embert ölni. Egy dolog, hogy minket meg akar ölni ezért befeketíti az emberek lelkét, viszont ez nagyobb sötétség mint amit ő valaha is csinált, és nem is a szokásos.

-Igazad van... De akkor ki volt?

-Vagy mi volt – helyesbített Pillangó. -Nem azért kerestelek, hogy azon törjük a fejünket ki vagy mi volt, mert úgy sem tudjuk, hanem azért, hogy tudd, meg kell oldanunk ezt. Meghalt egy lány ettől az akármitől, nem engedhetjük, hogy még több ember meghaljon!

-Igazad van! Figyelni fogok, hátha szerencsém lesz bármilyen jelet elcsípni. Legyen bármi, legyőzzük!  



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 13
Tegnapi: 48
Heti: 117
Havi: 301
Össz.: 42 917

Látogatottság növelés
Oldal: 18. fejezet: Átok: Mély sötétség
Miraculous LadyPapillon - © 2008 - 2024 - miraculous-ladypapillon.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »