Valentin napi special fejezet (2017)

 

 

Február 14. Valentin nap. Nők millióinak egyik kedvenc ünnepe. Nem kell kifejteni miért, ajándék, virágcsokor, csók, vacsora és határ a csillagos és ahogy az árak az ékszerboltokban. De nem csak a pároknak van, lányok és fiúk egyaránt adnak szerelmüknek ajándékot és talán még szerelmet is vallanak szívük választottjának abban a reményben, hogy elfogadják ajándékukat és igent mondanak. Persze vannak akik csak otthon ülnek melegítőben a tv előtt nagy vödör fagyival és mondják, hogy mennyire hülyeség ez a nap, pedig csak siránkoznak, hogy nincs senkijük.

De ne siessünk ennyire előre.

 

-Szép munka volt, Lady! - letérdelt és megcsókolta Pillangó kézfejét majd felállt.

-Szép volt Madárkám, ahogy mindig. - dicséretének, ahogy mindig, örült Páva. Reményhalat sütik meg utoljára, és ameddig ez így van addig is Páva szívében mindig élni fog a remény, hogy egy nap Pillangó úgy fog érezni iránta ahogy ő, addig is beéri azzal, hogy a társa. Néha bevillan neki amikor a szeme láttára csókolta meg szerelmét Macska, de annak a bosszúja is eljön egyszer, az pedig ha a sors is úgy akarja az lesz, hogy a szívét lopja el egy életre. -Azt hiszem itt az ideje könnyes búcsút vennünk egymástól.

-Várj! Muszáj egy életbevágóan fontos kérdést feltennem!

-Igen, mi lenne az?

-Hát, szóval, az, hogy... adsz valakinek csokit Valentin nap? - kérdés hallatán Pillangó felnevetett.

-Ez volt az életfontosságú kérdés?

-Igenis fontos! Szóval, adsz valakinek? - ideges és feltüzelt volt. Ezzel egyrészt megtudhatja van-e valaki akit szeret, másrészt, hogy esetleg tervez-e neki adni csokit.

-Senkinek nem tervezek sütit adni. - mintha tőrt szúrtak volna Páva szívébe. Fejében a senkinek szó visszhangzott a fejében. Nem akarta, de Pillangó akaratlanul is kicsit összetörte a szívét, de végül is, nincsenek együtt. Látva a fiú arcán a hirtelen jött csalódottságot, rosszul érezte magát. ~Ennyire akarta, hogy csináljak neki?

-Akkor engedelmeddel én most távozok. Majd legközelebb. - elment. Pillangó ökölbe szorított kezét szívére tette, és ott, abban a pillanatban elhatározta, hogy nem fogja még egyszer majdnem felgyújtani a konyhát. ~Eldöntve.

 

Elias-nál:

 

-Jól vagy? - kérdezte Duusu.

-Ja. - mondta lehangoltan.

-Ezzel nem utasított vissza. Ha komolyan szerelmet vallottál volna és akkor mondja, hogy nem, na akkor estél volna padlóra.

-Így is ott vagyok már. Egyébként is miért szeretne belém? Átlagosan egy bunkó állat vagyok. Szerethetem akármennyire, sosem fog magától sütit adni, megcsókolni, belém szeretni.

~Padlón van... Nem szándékosan, de Pillangó egyszer még a sírba viszi szegény fiút ha így folytatódik. Ilyenkor kéne makacsnak lennie.

 

Julie-nál este:

 

-ÁÁÁÁÁÁ! Nem, nem, nem, nem! Jesszusom! Basszus! - szerény volt amikor azt mondta szörnyen süt, nagyon szerény.

-JULIE, TÜNÉS A KONYHÁMBÓL!!!!

 

Másnap iskolában:

 

-Jézusom! Veled meg mi történt? Mintha átment volna rajtad egy elefántcsorda. - leült a helyére, letette Tess és közötte lévő helyre táskáját, majd kómás fejjel egy becsomagolt dobozt tett maga elé. -Na várj... ugye nem?

-Julia hajnali 2-ig őrködött a konyhában miután kizavart. Utána csináltam meg.

-Hányadik próbálkozásod?

-Rekordot döntöttem.

-Vagyis csak 8x csináltad újra? - kérdezte csodálkozva, ugyanis Julie amikor sütit próbált csinálni, 13x próbálta, elején töretlen lelkesedéssel újra csinálni, legutolsó próbálkozására pedig már égett sütinek nézett ki, és el tudta kalapáccsal törni.

-Csak 6x. - Tess kikerekedett szemekkel nézett barátnőjére.

-Gratulálok, ez tényleg rekord. De most ezt félretéve. Kinek lesz? - kérdezte nagy vigyorral ugyanis ahhoz nagyon fontos embernek kell lennie, hogy betegye a lábát a konyhába.

-Senkinek. - nézett félre.

-Páva. - mondta a táskából Nooro.

-Hé! Te kis áruló!

-Óóó.

-Te csak ne óóóózz itt nekem, nem jelent semmit! Csak barát süti!

-Ha csak barát süti oda se add. Neki nem barát hanem szerelem süti kell.

-Igazából, kérdezte, hogy akarok-e valakinek sütit sütni, azt mondtam nem, erre olyan szomorú arcot vágott...

-Vagyis szánalomból adsz neki.

-Nem teljesen. Gondolkoztam rajta, hogy készítek neki, de végül elvetettem az ötletet a „tehetségem” miatt.

-De mégis csináltál. Vagyis mégis szerelem süti?

-Nem az!

-Ha nem szánalom, nem is barát, és főleg nem szerelem süti, akkor mégis milyen?

-Csak úgy!

-Szóval te így hívod amikor nem jöttél rá, hogy szereted, Csak úgy süti.

-Igen! Vagyis nem! Csak úgy süti és kész! Na jó, hagyjuk ezt. Inkább mondd mennyi levelet és édességet kaptál. - Tess elővett leveleket és édességeket és letette az asztalra.

-7 levél és 12 édesség.

-Szokás szerint szép számmal kaptál. - mosolygott barátnőjére.

-Hozzád képest ez semmi.

-Miért mondod?

 -Megkaptam a tieidet is, ha már egy osztályba járunk. -lehajolt a pad alá és felvett egy zacskót amit Julie ölébe tett. -Tudomásom szerint 13 levelet és 15 csokoládé csomagot kaptál. Népszerű vagy a fiúk körében. - kacsintott.

-Jesszusom. Mit kezdek ezekkel? Nem akarok senkit megbántani. - sóhajt –Nem értem miért írnak nekem amikor nem is ismernek igazán, semennyire.

-Jó alakod van, hosszú ritka szép szőke hajad és sötétkék szemeid vannak, ráadásul kedves vagy, ennyi elég a fiúknak. Ráadásul simán tudsz embert ölni ha főzöl. - nevetett.

-Hé, ez gonosz volt!

-Bocsi. Egyébként pedig, csak ne bontsd ki egyiket sem, akkor nem tudod meg ki írta. Nem bunkóság, és tudom, hogy te éreznéd magad rosszul ha levélben vagy egyenesen visszautasítanál mindenkit.

-Biztos nem bunkóság? Hiszen mégis csak időt szántak, hogy megírják.

-Azt sem tudják mi a kedvenc színed, csak azt, hogy jól nézel ki és a nevedet, szóval nem, nem az.

-Hát jó...

 

Elias mérgesen rontott be a terembe. Tegnapi csalódottsága átváltott méregbe. Nem Pillangóra volt mérges, hanem magára és az egész Valentin napra, és a süteményekre.

-Mi van Elias, kikosaraztak? - kérdezte röhögve vigyorral az egyik fiú.

-Bilifej, meg akarod csókolni az öklömet és lábamat?

-Nem kösz. Ne csodálkozz, egy ilyennel mint te még egy fogatlan vénasszony sem jönne össze, nem csodálkozok, hogy nem kaptál senkitől semmit.

-Hé, Bill, hagy abba, nem lesz jó vége. Tudod, hogy volt rendőrségi ügye, még a végén megöl.

-Velem ne szórakozz. - levágta hátra a táskáját majd odament Bill-hez és ököllel arcon ütötte. Nekivágódott a falnak, vérezni kezdett az orra.

-Te őrült! Mit képzelsz magadról?! - mondta az egyik lány.

-Ő kezdte. Megmondtam, velem ne szórakozzon senki. - nézésével szinte villámokat szórt a szemeivel.

-Meguntad Julie piszkálását, most már mással is kezded? Minden ok nélkül piszkálod szegény Julie-t, most meg megvered Bill-t. Mi bajod van?!

Bill feltápászkodott a földről, és nekiment Elias-nak, aki könnyedén kitért előle és védte ki ütéseit, szépen haladt Elias mindaddig amíg valaki nem nyújtotta ki a lábát és esett el benne. Arcon találta, Julie asztalára esett és könyökölt, a csomagolópapírba csomagolt kekszekre. Teljesen tönkretette. Hallotta ahogy eltörnek, morzsákra.

~He? Morzsákra törtek...

~Basszus! - gondolta Elias. Nem akarta.

-Na tessék, és még Julie kekszeit is tönkretetted. Micsoda egy szörnyű alak vagy. - mondta vérzőorral Bill.

Tess felállt helyéről, ki akart menni de Julie megállította, felállt ő is helyéről és síró szemekkel elkezdte mondani.

-Mit ártottam neked, hogy folyton keresztbe teszel nekem? Tudod mennyit dolgoztam ezekkel?

-Nem kell emiatt jelentet rendezned, ezek csak kekszek ami így ránézésre amúgy sem valami nagy számok. - nem ezt akarta mondani. Szíve szerint bocsánatot kérne, de mindenki előtt, ilyen helyzetben, tőle nem tud, inkább vágja maga alatt a fát.

-”Ezek csak kekszek”. Ezek a kekszek valakinek sokat jelentenek. De te ezt honnan is tudhatnád? Neked nem számít más csak Te.

~Nem igaz. - gondolta Elias.

-Nesze neked. - Julie hozzávágta Elias-hoz a becsomagolt kekszeket. -Ilyen állapotban már nem adhatom oda annak akinek szerettem volna. - síró szemekkel kiment a teremből, pont bejött a tanárnő. Látva a sírva távozó Julie-t, a mérges Tess-t, a megvert fiúkat, lecsapta könyveit a tanári asztalra és mérgesen leült a székére. A diákok minden szó nélkül leültek a helyükre. Becsengettek.

-Drága osztályom. Már megint MI A FENE TÖRTÉNT?! - nézett az utolsó sorban ülő Elias-ra. -Miért futott ki sírva Julie? Miért verték meg egymást Bill és Elias?

Mindenki elkezdte mesélni a történetet amiből természetesen Elias lett a fő gonosz és minden baj okozója.

 

Julie-nak elege lett, már megint. Fájt neki, nem csak az, hogy a kukába ment 5 órányi munkája, az mellékes, az fájt neki a legjobban, hogy mennyire szerette volna Páva ha süt neki valamit, erre Elias tönkretette. Tudta, hogy nem helyes, de nem érdekelte, levegőzni akart. Írjon be neki érte az osztályfőnök ha akar.

 

 

-Tanárnő, tudja mit? Rohadtul elegem van! Ő szólt be nekem. Megvertem, ezt nem is akarom letagadni. Ha Bilifej nem kezd el sértegetni akkor mindez nem történt volna meg. - Felállt helyéről és az ajtó felé tartott.

-Hová készülsz?!

-El. - becsapta maga mögött az ajtót. A tanárnő nem ment utána, viselje következményei súlyát. Ha elmegy, hát igazolatlan, amikor visszajön így is meg úgy is lerendezi a dolgot, sosem szokott semmit elvarratlanul hagyni.

 

-Duusu, tollakat fel!

Átváltozva kiment az iskolából. Épületről épületre ugrált amikor meglátta a mérges Julie-t leülni egy padra. Vonakodott, hogy odamenjen hozzá, mégis csak ő Elias, de akkor pont nem Elias hanem Páva volt. Leugrott és hátulról közelítette meg.

-Mi bántja? - szólt Julie-nak hátulról.

~Ez a hang. - hátrafordult és meglátta Pávát.

-Mi bántja? - jött megint a kérdés.

-Miért hiszed azt, hogy bánt valami? Egyébként is, Párizs hőse mit keres itt amikor nincs semmi veszély?

-Levegőzök. És te?

-Levegőzök.

-Akkor levegőzzünk együtt. - egy ugrással lehuppant Julie mellé.

-Nincs kedve mesélni? Valentin nap van. Talán csalódott?

-Mondhatni. Valakinek csináltam sütit de egy idióta tönkre tette. - mintha Cupidó egy Idióta feliratú nyílvesszővel lőtte volna fejbe.

-Lehet, hogy nem direkt tette, csak úgy jött ki, véletlen, és sajnálja...

-Nem ismered. Egy igazi barom aki mindig csak piszkál és piszkál.  

-Kérdezze meg tőle, hogy nem szerelmes-e Önbe. ~Na várjunk! Rólam van szó! Basszus! Basszus! Basszus!

-He. Kihagyom, biztos nem az.

-Ennyire rossz embernek tartja?

-Az Ördög személyesen. - eddig is tudta, hogy egy bunkó, barom, idióta, de mástól hallani egész más, és valamiért, egy kicsit fájt neki. Nem értette miért hatja meg annyira, hogy pont Julie Delacroix szavai fájnak, ha Pillangó mondaná, de, hogy pont ő. -Viszont. Attól független, hogy egy igazi vadbarom, azt hiszem van jó oldala is, csak nagyon mélyen. - gondolt vissza a bálra. Ott teljesen máshogy viselkedett, igazi úriember volt. A lány szavai meglepték a fiút.

-Ha legbelül van jó oldala is, előfordulhat, hogy sajnálja amit tett, csak túl makacs, hogy bevallja a hibáját és bocsánatot kérjen.

-Lehet, hogy nem annyira rossz ember, viszont akkor sem kért sosem bocsánatot semmiért. Sajnálhatja a dolgot magában de ki is kéne szavakban mondania.

-Igaza van... Teljesen igaza van. Azt hiszem ideje mennem.

-Nekem is mennem kéne. Így is bajban leszek.

~Hát még én.

Julie felállt a padról és elindult. Pár lépés után megállt, visszafordult és Pávára nézett.

-Köszönöm a beszélgetést. - mondta mosollyal majd elsétált. Addig csak mérgesen vagy szomorúan nézett rá, de akkor mosolygott rá kedvesen.

~Egész szép amikor éppen nem idegelem.

 

Visszatérve az iskolába:

 

-Julie! - futott barátnője elé Tess. -Jól vagy? Hol voltál?

-Jól vagyok. Csak levegőztem. Kár a kekszekért, de majd újra megcsinálom, de majd Julia segítségével. Végül is, nem hiszem, hogy túl ehetőek lettek. Viszont azt sajnálom, hogy nem tudom odaadni Neki.

-Jajj, te lány. - ölelte meg utána visszasétáltak a helyükre.

Nem más lépett be az ajtón mint az osztály témája, Elias. Kapott sok beszólást, de furcsa mód egyikre sem figyelt oda, mindenkit levegőnek nézett, még Bill-t is akit pár órával ezelőtt szíve szerint úgy elvert volna, hogy az Eiffel-toronyig repült volna akkor. Tekintete nem mérges volt, hanem komoly. Célirányosan Julie padjához sétált és állt meg mellette.

Az osztályfőnök is besétált a terembe, csöndben mintha ott sem lenne figyelte mit csinál kedvenc bajkeverője.

-Mit akarsz? - kérdezte Julie.

Összeszorította kezeit és fogait, be majd ki fújta a levegőt, majd elengedte magát. Semmi nem tántoríthatta el, akármennyire nem akarta mindenki előtt.

-Bocsánatot kérni, bár tudom nem változtat semmin.

Mindenkit meglepett, főleg Julie-t. A tanárnő csak mosolyogva nézte végig. Rengetegszer a falra mászik a fiútól, de tudja, hogy a lelke mélyén jó gyerek.

Bill beszólt volna Elias-nak amikor a tanárnő intett neki, hogy nem, és fenyegetően is nézett egy kicsit.

Julie látta a fiú szemeiben, hogy nem csak úgy mondja, komolyan is gondolja.

-Megbocsátok. Én is... bocsánatot kérek amiért azt mondtam dühömben, hogy mindig csak magadra gondolsz. - egyik meglepetés a másik után, de most Elias lepődött meg.

-Semmi baj... kijárt egy ideje... - kínos csend.

 

-Gyerekek, üljetek le a helyetekre, kezdem az órát!

-Ez meglepett. - jegyezte meg Tess.

-Hát még engem. Nem tudom mi történt amíg nem voltam itt, de valaki jó hatással volt rá.

-Tényleg te nem is tudsz róla. Utánad ő is elment. Nem tudom hova, de valaki tényleg a lelkére beszélt.

-Kíváncsi vagyok ki...

 

Órák végén.

 

Táskájába pakolta el a füzetét amikor meglátta a csomagot amiben a kekszek vannak. Kíváncsiságból, és ha már más nem tudna velük csinálni, kibontotta. Az összes eltört. Elvett egy darabot és megette. Julie és Tess már hazafelé mentek ezért nem látták. Közben sokan, mind fiúk, odajöttek a padjához és szó nélkül csillogó szemekkel elvettek egy kicsit a kekszből. Hiszen Julie csinálta. Közkedvelt a fiúk körében így mind kíváncsiak voltak a kekszére amit Mr. Idegennek szánt. Az eset miatt nem szólt be Elias amiért csak úgy elvették.

Egyik összeesett és verte a földet, másik látta a fényt, a többi kirohant a mosdóba hányni, de valaki csak az összes vizet megitta amit látott a közelben. Borzalmasra sikeredtek.

-Finom! - kiáltott fel Elias és vett ki még egy kekszet.

-Miből van neked a gyomrod...? - nyögte ki az egyik földön fekvő fiú.

-Nem értem mi a bajotok ezzel, teljesen jó.

Egy kicsi beesett Elias táskájába, Duusu kapott az alkalmon és megette, majd a táska aljára zuhant.

~Mit nem tesz a szerelem... ez... borzalmas... - és azt hitte ott helyben meghal.

 

Oldal: Valentin napi special fejezet (2017)
Miraculous LadyPapillon - © 2008 - 2024 - miraculous-ladypapillon.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat